Falmászás

Falmászás

Néha úgy érzi, hogy a falra mászna? A Riz Levente Sport-és Rendezvényközpontban erre is lehetősége nyílik. A falmászás a sziklamászásból alakult ki. Egyszerre edzi a testet és az elmét. Segít a megfelelő erőnlét elérésében, növeli a kitartást, javítja az egyensúlyérzéket. Nem csak izgalmas kihívás, de fejleszti a koncentrációs készséget és kreatív gondolkozásra sarkall. Ideális feszültséglevezető egy nehéz nap után. A központban boulder és alpin falakat is kipróbálhat.

Kézilabda

Kézilabda

Bár a hajító mozdulatok ősidők óta mozgásunk részei, a labdajátékok pedig a középkorra vezethetők vissza, a kézilabdázás jellegzetes vonásai először az újkorban mutatkoztak meg. A sport elődjének tekinthető dán handbold, a cseh hazena és a német torball is nagy népszerűségnek örvendett Európában. Nemzetközi tornákat azonban nem tudtak tartani a sportágakból, mert mindhármat különböző szabályok szerint játszották. Végül ezek egységesítésével alakította ki a kézilabda ma ismert játékszabályait Karl Schelenz 1917-ben. Azóta a pálya paraméterein és néhány apróbb szabályon kívül semmi nem változott. 1928-ban megalapították a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetséget és az 1936-os olimpián már 6 csapat képviseltette magát. Néhány évvel később, 1933-ban létrejött a Magyar Kézilabda Egyesületek Szövetsége, ami Csáfay Sándor nevéhez köthető. Jelenleg több, mint tízmillió versenyszintű játékost számlál a sportág, amit a Riz Levente Sport és Rendezvényközpontban is lehet játszani.

Kosárlabda

Kosárlabda

A mai kosárlabda kialakulása a véletlen műve. A kanadai származású Dr. James A. Naismith futball edző azt a feladatot kapta, hogy találjon ki egy olyan játékot, amely érdekes és a télen tornateremben lehet játszani. A tornatanár az egyik órán kosárba dobta a kezében lévő labdát, amikor hívatták. Mikor visszament látta, hogy tanítványai is próbálkoznak a kosárba dobással. Ez annyira megtetszett neki, hogy két héten belül megalkotta a mai kosárlabdának tekinthető játékot. Még abban az évben, 1891-ben lejátszották az első mérkőzést a Springfield Egyetemen, majd egy évvel később írásba is foglalták a kosárlabda 13 alapszabályát. A játék története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, már az amerikai bennszülöttek is játszottak a kosárlabda ősének tekinthető labdajátékot. A majáknál pedig nem babra ment a játék: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek.

Röplabda

Röplabda

A röplabda új keletű sportág, és akárcsak a kosárlabda, Amerikából indult világhódító útjára. A játék alapjait 1985-ben William G. Morgan egyetemi testnevelési igazgató fektette le, aki a tenisz és a kézilabda egyes elemeit használta fel. Az első bemutatómérkőzést 1896-ban tartották, míg a Nemzetközi Röplabda Szövetség 1936-ban alakult meg. A röplabda 1964 óta olimpiai sportág.

Futsal

Futsal

Juan Carlos Ceriani Gravier 1930-ban találta ki Uruguayban a labdarúgás mini változatát. Magyarországon harminc évvel később terjedt el, a nagypályás, profi labdarúgók hobbiként játszották. 1989-től hivatalos szakág. Térhódításának köszönhetően Európában és a világ több országában is profi futsal bajnokságokat tartanak. Nálunk elsősorban szabadidős sportnak tekintik.

Teremhoki (floor-ball)

Teremhoki (floor-ball)

A floorball, más néven teremhoki kitalálásáért járó elismerést két nemzet is szívesen bezsebelné. Egyedül az biztos, hogy az 1960-as években játszották Amerikában és Svédországban egyaránt, persze eltérő szabályokkal. Végül 1981-ben rögzítette a svéd szövetség a játékszabályokat, majd öt évvel később megalakult a Nemzetközi Floorball Szövetség is. Tökéletes választás azoknak, akiket vonz a jégkorong, de nem tudnak korcsolyázni vagy esetleg a hoki agresszivitásától tartanak.

Tollaslabda

Tollaslabda

A tollaslabda története igen izgalmas, ugyanis többezer éves múltra tekint vissza. Ősi változatait a kínaiak, az aztékok, a görögök és a rómaiak is játszották. Mai formájával brit katonatisztek találkoztak 1860 táján, majd honosították meg Angliában. Versenyszerűen először 1872-ben játszották, 1893-ban pedig megalapították az Angol Tollaslabda szövetséget. A Nemzetközi Tollaslabda Szövetség 1934-es megalakulása óta közel 150 tagot számlál.

Asztalitenisz

Asztalitenisz

A 19. század második felében akkora népszerűségnek örvendett a tenisz Angliában, hogy szerették volna szalonokban, egyetemeken, zárt, fedett helyiségekben is játszani. Ennek köszönhető, hogy létrejött a pingpong az 1880-as években. Tíz éven belül hatalmas népszerűségre tett szert, majd újabb tíz év elteltével két szövetség is létrejött. Anglián kívüli térhódításának első állomásai Németország, Ausztria és Magyarország voltak. Közben a Távol-Keleten is felfedezték az asztaliteniszt. Bajnokságot először hazánkban rendeztek 1905-ben.

Ritmikus gimnasztika

Ritmikus gimnasztika

A ritmikus gimnasztika kizárólag női sportág, melynek a magasszintű mozgáskoordináció megteremtése a célja. Ehhez öt különböző szert használnak: labda, kötél, karika, buzogány és szalag. Az első versenyt 1936-ban, a Szovjetunióban rendezték, akkor még művészeti torna néven. Azóta ritmikus gimnasztikából nem csak világbajnokságokat szerveznek, hanem olimpiai sportággá nőtte ki magát.

Birkózás

Birkózás

A birkózást az ember önvédelmi ösztöne hívta életre. Már az időszámításunk előtti harmadik évezredből is van bizonyíték a létezésére: egy szobor, ami két birkózót ábrázol. A sumérok versenyeket is rendeztek, és a Gilgames-eposzban is feltűnik a birkózás. Az ókorban és a középkorban végig jelentős szereppel bírt a sportág. A sokezer éves múlt ellenére 1913-ig kellett várni arra, hogy megalapítsák a Nemzetközi Nehézatlétikai Szövetséget Berlinben.

Cselgáncs

Cselgáncs

A japán eredetű dzsúdó, vagyis cselgáncs története a 19. századig nyúlik vissza, bár az erő fitogtatása, a küzdelem és a versengés egyidős az emberiséggel. A cselgáncs mai formája tulajdonképpen a szamurájok, harcosok és földművesek önvédelmi és támadó mozgásformáit egyesítette. Kano Jigoro alkotta meg, aki belátta, hogy a szamurájok szellemiségét új formába ültetve kell átmenekíteni. A sportág rohamos terjeszkedésnek indult, így 1951-ben megalapították az Európai Cselgáncs Szövetséget, majd rá öt évre a Nemzetközi Cselgáncs Szövetséget. Még ebben az évben megrendezték az első világbajnokságot Tokióban.

Karate

Karate

A karate egy Japán és Kína között elhelyezkedő szigetcsoportról indult hódító útjára, fejlődésére mindkét kultúra hatott. A szó jelentése az üres kéz útja. Az út pedig szellemi utat, élet- és gondolkozásmódot jelöl. A karate kialakulásának első lépése az 1300-as évek közepére tehető, amikor megtiltották a fegyverviselést a polgári személyeknek, ezzel pedig előtérbe kerültek a pusztakezes harci formák. A klasszikus karate szépségét talán az adja, hogy a test, a szellem és a lélek együttes művészete.

Ökölvívás

Ökölvívás

Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, hogy az ököl használata egyidős az emberisséggel. Viszont éppen ezért nem könnyű behatárolni, hogy az ökölvívás szabályos formája mikor, és hol alakult ki. Egy biztos: freskók, rajzok, vázák és szobortöredékek tanúskodnak arról, hogy már az időszámításunk előtti ötödik században jelen volt a sportág. Ami még izgalmasabb, hogy az időszámításunk előtti tizedik században már versenyszerűen is űzték, sőt gyors népszerűségének köszönhetően i.e. 688-ban bekerült az olimpiai számok közé is.

Súlyemelés

Súlyemelés

Az ókorban jelent meg, és hosszú utat tett meg azóta a súlyemelés. Folyamatos változáson ment keresztül, míg elérte mai formáját és versenysporttá vált. A bajorok és az angolok viaskodnak azért, hogy elmondhassák, náluk alakult igazi sportággá a mai értelemben vett súlyemelés. A világ első súlyemelőiskoláját Wilhem Türk alapította 1894-ben Bécsben, viszont az első világbajnokságot Angliában tartották 1891-ben. Magyarországon a 19. században honosodott meg a súlyemelés, ami az olimpiai sportágak közé tartozik.

Torna (női-férfi)

Torna (női-férfi)

Az aerobik, akrobatikus torna, női és férfi versenytorna, gumiasztal, ritmikus gimnasztika mind a torna fogalma alá tartozik. A versenytornát egyénileg és csapatban is lehet űzni. Eredetét a 19. századi Angliában kell keresni, ahonnan aztán Európa- szerte elterjedt. Az 1800-as években kezdtek ugyanis nagyobb hangsúlyt fektetni a testmozgásra, a test nevelésére. A Nemzetközi Torna Szövetséget 1881-ben alapították, majd az 1896-os olimpián már be is mutatkozott.

Vívás

Vívás

Bár az ókori olimpiai játékok sorát még nem gazdagította, de Egyiptomban botvívást gyakoroltak, a görögök iskoláikban tanulták a fegyverek használatát, az ókori római katonákat pedig vívómesterek oktatták. A középkorra gondolva azonnal a lovagi tornák és a bajvívás jut eszünkbe. A mai tőr elődje a 16. században bukkant fel először, maga a vívás pedig a reneszánsz és az újkor határán indult ugrásszerű fejlődésnek. A modern vívástechnika alapjait az olaszoknak köszönhetjük. A Nemzetközi Vívó Szövetséget 1913-ban alapították Párizsban.

Tánc

Tánc

A tánc az őstársadalmak idejére nyúlik vissza, ahol az emberek és a természet közötti kommunikációs kifejezőeszközként funkcionált. Az ókori görögök helyezték előtérbe először a tánc vallásos és szórakoztató jellege mellett, a testi és szellemi képzés jelentőségét is. Az évek múlásának, az újabb és újabb zenei stílusoknak köszönhetően megszámlálhatatlan mennyiségű különböző táncfajta alakult ki.